Napi szinten hallunk róla a hírekben, a tudósok próbálják megállítani, a fogyasztók pedig tudtukon kívül is hozzájárulnak. Mi az?
A klímakrízis hatásai egyre egyértelműbben észlelhetőek: a globális átlaghőmérséklet növekszik, a jégtáblák olvadnak, a természeti katasztrófák pedig egyre gyakoribbak.
A húsevés már nem lehet része többé a környezetvédelemnek – a fenntarthatatlan állattenyésztés helyett új élelmezési rendszert kell felépítenünk.
Tartalomjegyzék:
A napsugárzásból származó hőt a Földfelszín részint elnyeli, részint azonban visszaveri. Ennek a visszavert hőnek egy része visszakerül az űrbe, egy részét azonban a légkörben található üvegházhatású gázok megtartják. Ezért jelenlétük elengedhetetlen az emberi élethez: nélkülük a Föld átlaghőmérséklete –18 ℃ lenne.
Tudományos konszenzus alatt álló tény azonban, hogy emberi tevékenységek által azonban a természetesnél sokkal több üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, például szén-dioxid, dinitrogén-oxid és metán. A jelenlegi gázkibocsátási ráta miatt beszélünk klímakrízisről: az ipari forradalom óta természetellenes gyorsasággal növeljük a globális átlaghőmérsékletet, ökológiai katasztrófával fenyegetve bolygónkat.
Sokan talán nem értik, hogy miért csapnak a tudósok ekkora hűhót a melegedő bolygó miatt, hiszen a hőmérsékletváltozás hozzátartozik a Föld természetes éghajlati korszakaihoz, nem? Sajnos ez így nem teljesen igaz.
A Földön valóban előfordulnak természetes éghajlati változások, ezeket éghajlati oszcillációnak nevezzük. Legtöbbször asztronómiai tényezőkhöz, illetve az óceán és a légkör közötti hőeloszláshoz köthetőek.
Az elmúlt 800 ezer évben 80-90 ezer évig tartó jégkorszakok és 10-20 ezer évig tartó interglaciális (szó szerint “jegek közötti”) időszakok váltották egymást: ezek természetes éghajlati ciklusok.
És itt jön az a rész, amivel sokan nincsenek tisztában: a váltakozó éghajlati ciklusok során a CO2-szint mindig a melegedést követve emelkedett meg, a jelenleg tapasztalt klímaváltozás alatt pedig a CO2-szint növekedése okozza a melegedést. A Milankovich-ciklusnak nevezett természetes éghajlati folyamatban most éppen a lehűlési időszakban vagyunk; illetve csak lennénk.
Az állattenyésztés, beleértve az állattartást és a takarmánytermesztést is, az egyik legnagyobb bűnös az üvegházhatású gázok termelésében, emellett a fő felelőse az erdőirtásnak, nagyban hozzájárul az erőforrások kimerítéséhez, a víz- és levegőszennyezéshez, illetve a biodiverzitás [biológiai sokszínűség] csökkenéséhez is.
Ahogy a helyzet egyre rosszabbodik, úgy tapasztalhatunk majd egyre több és hosszabb hőhullámot, természeti katasztrófát, növekvő tengerszintet és globális élelmezési válságot. Ha nem érted, mi a kapcsolat a klímaváltozás és az élelmezés között, vagy az állattenyésztés és az erdőirtás között, olvass tovább – segítünk.
http://www.monikahoffmann.hu/2020/01/
